...
Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk.
Michael Schumacher 1991-es Benetton B191 és a 2000-es Ferrari F1-2000 összehasonlítása Martin Brundle vezetésével és kommentárjával a Donington Parkban. Benetton B191: Ford HB 3.5 V8-as motor 650 LE és 11000-es maximális percenkénti fordulatszám.
Köszönjük.Szuper!
Különös odafigyeléssel építettek mesterséges bukkanót a kerékfelfüggesztés hibáinak kiküszöbölésére. A tesztelés közben a csapat rendszeresen beküldött a pályára egy személyautót, hogy az biztonsági autóként tartsa maga mögött a versenykocsit. Így készültek fel a motor hűtésének csökkenésével járó problémákra. Locsolóautókkal öntözték a pályát még nyáron is, ha esős körülményeket akartak, tehát a valós helyzeteket szimulálták, és azokban akartak otthonosan mozogni.
A kocsi ettől olyan menetstabilitást ért el, hogy a gőzerővel tesztelő Schumacher kijelentette, sokáig nem hitte, hogy valaha is lesz olyan autó a Forma-1-ben, mely valóban neutronális viselkedésű, és ennek köszönhetően semlegesen vezethető. A súlyközéppontra való odafigyelés, csak egy volt az okos megoldások közül. A Ferrari saját tesztpályáját minden eddiginél okosabban használta fel - átépítette azt, hogy jobban hasonlítson a GP pályák karakterisztikájára.
A 2000-ben versenybe állított F1-2000-es típusjelű Forma-1-es Ferrari a technikai tökély példája. Jól mutatja ezt a súlyprobléma megoldása. Amíg ugyanis a többieknek a versenysúlyhoz közel maradni is problémát jelentett, a maranelló csapat 40 kg-mal könnyebb autót tudott építeni. Ez azt jelentette, hogy 40 kg-os ún. ballasztot építhettek a kocsitestbe - a tömegközéppontilag legideálisabb helyre -, amelyet pályánként eltérően számoltak ki.